Termék neve:Metil-etil-keton

Molekuláris formátum:C4H8O

CAS szám:78-93-3

A termék molekuláris szerkezete:

Specifikáció:

Kémiai tulajdonságok:

A metil-etil-keton karbonilcsoportja és a karbonilcsoport melletti aktív hidrogén miatt különféle reakciókra érzékeny. Kondenzáció lép fel, amikor sósavval vagy nátrium-hidroxiddal hevítik, és így 3,4-dimetil-3-hexen-2-ont vagy 3-metil-3-hepten-5-ont kapnak. Hosszú ideig tartó napfény hatására etán, ecetsav és kondenzációs termékek képződnek. Salétromsavval oxidálva diacetil keletkezik. Erős oxidálószerekkel, például krómsavval oxidálva ecetsav keletkezik. A butanon viszonylag hőálló, és a magasabb hőmérsékleten történő termikus hasítás enont vagy metil-enont eredményez. Ha alifás vagy aromás aldehidekkel kondenzálják, nagy molekulatömegű ketonok, gyűrűs vegyületek, ketonkondenzáció és gyanták keletkeznek. Például a formaldehiddel nátrium-hidroxid jelenlétében végzett kondenzáció először 2-metil-1-butanol-3-ont eredményez, amelyet metakrilatonná dehidratálnak.
A gyantásodás napfénynek vagy UV-fénynek kitéve történik. Fenollal kondenzálva 2,2-bisz(4-hidroxi-fenil)-butánt kapunk. Reagál alifás észterekkel bázikus katalizátor jelenlétében, és β-diketonokat képez. Acilezés savas anhidriddel savas katalizátor jelenlétében β-diketonok képzésére. Hidrogén-cianiddal reagálva cianohidrin keletkezik. Reagál ammóniával, és ketopiperidin-származékokat képez. A butanon α-hidrogénatomja könnyen helyettesíthető halogénekkel, így különféle halogénezett ketonok, például 3-klór-2-butanon képződnek klórral való kölcsönhatás révén. A 2,4-dinitro-fenil-hidrazinnal való kölcsönhatás sárga 2,4-dinitro-fenil-hidrazont eredményez.

Alkalmazás:

A metil-etil-keton (2-butanon, etil-metil-keton, metil-aceton) viszonylag alacsony toxicitású szerves oldószer, amely számos alkalmazásban megtalálható. Ipari és kereskedelmi termékekben ragasztók, festékek és tisztítószerek oldószereként, valamint viasztalanító oldószerként használják. Egyes élelmiszerek természetes összetevője, a metil-etil-keton vulkánok és erdőtüzek hatására a környezetbe kerülhet. Füstmentes por és színtelen műgyanták gyártásában, oldószerként és felületi bevonatként használják. Élelmiszerekben ízesítőanyagként is használják.

A MEK-et oldószerként használják különféle bevonatrendszerekhez, például vinil-, ragasztó-, nitrocellulóz- és akrilbevonatokhoz. Festékeltávolítókban, lakkokban, lakkokban, spray-festékekben, tömítőanyagokban, ragasztókban, mágnesszalagokban, nyomdafestékekben, gyantákban, gyantákban, tisztítóoldatokban és polimerizációban használják. Megtalálható más fogyasztási cikkekben, például háztartási és hobbi cementekben, valamint fatöltő termékekben. A MEK-et kenőolajok viasztalanítására, fémek zsírtalanítására, műbőrök, átlátszó papír és alumíniumfólia gyártásánál, valamint kémiai intermedierként és katalizátorként használják. Élelmiszerek és élelmiszer-összetevők feldolgozásánál extrakciós oldószer. A MEK sebészeti és fogászati ​​berendezések sterilizálására is használható.
A MEK környezeti forrásai a gyártás mellett a sugárhajtóművek és a belső égésű motorok kipufogógázai, valamint az ipari tevékenységek, például a szén elgázosítása. Jelentős mennyiségben megtalálható a dohányfüstben. A MEK biológiai úton termelődik, és a mikrobiális anyagcsere termékeként azonosították. Növényekben, rovarok feromonjaiban és állati szövetekben is megtalálható, és a MEK valószínűleg az emlősök normál anyagcseréjének mellékterméke. Normál körülmények között stabil, de hosszabb tárolás esetén peroxidokat képezhet; ezek robbanásveszélyesek lehetnek.