Termék neve：Metil-etil-keton

Molekuláris formátum:C4H8O

CAS-szám:78-93-3

Termék molekuláris szerkezete：

Specifikáció:

Kémiai tulajdonságok:

A metil-etil-keton karbonilcsoportja és a karbonilcsoporthoz szomszédos aktív hidrogénatom miatt különféle reakciókra hajlamos. Sósavval vagy nátrium-hidroxiddal való melegítéskor kondenzáció következik be, így 3,4-dimetil-3-hexén-2-on vagy 3-metil-3-heptén-5-on keletkezik. Hosszabb ideig tartó napfénynek kitéve etán, ecetsav és kondenzációs termékek keletkeznek. Salétromsavval oxidálva diacetil keletkezik. Erős oxidálószerekkel, például krómsavval oxidálva ecetsav keletkezik. A butanon viszonylag hőálló, és magasabb hőmérsékleten a termikus hasadás enont vagy metil-enont eredményez. Alifás vagy aromás aldehidekkel kondenzálva nagy molekulatömegű ketonok, ciklikus vegyületek, ketonkondenzáció és gyanták keletkeznek. Például formaldehiddel nátrium-hidroxid jelenlétében történő kondenzáció esetén először 2-metil-1-butanol-3-on keletkezik, majd dehidratáció következik be metakriláttá.
A gyantásodás napfény vagy UV-fény hatására megy végbe. Fenollal kondenzálva 2,2-bisz(4-hidroxifenil)butánt eredményez. Bázikus katalizátor jelenlétében alifás észterekkel reagál, β-diketonokat képezve. Savas katalizátor jelenlétében acilezve savanhidriddel β-diketonokat képezve. Hidrogén-cianiddal reagálva cianohidrint képez. Ammóniával reagálva ketopiperidin-származékokat képez. A butanon α-hidrogénatomja könnyen helyettesíthető halogénekkel, így különféle halogénezett ketonokat, például 3-klór-2-butanont képezve klórral reagálva. 2,4-dinitrofenilhidrazinnal reagálva sárga 2,4-dinitrofenilhidrazont eredményez.

Alkalmazás:

A metil-etil-keton (2-butanon, etil-metil-keton, metil-aceton) egy viszonylag alacsony toxicitású szerves oldószer, amelyet számos alkalmazásban használnak. Ipari és kereskedelmi termékekben használják oldószerként ragasztókhoz, festékekhez és tisztítószerekhez, valamint viaszmentesítő oldószerként. A metil-etil-keton, amely egyes élelmiszerek természetes összetevője, vulkánok és erdőtüzek révén a környezetbe kerülhet. Füstmentes lőporok és színtelen szintetikus gyanták gyártásában, oldószerként és felületbevonatként használják. Élelmiszerekben aromaanyagként is használják.

A MEK-et oldószerként használják különféle bevonórendszerekhez, például vinilhez, ragasztókhoz, nitrocellulózhoz és akrilbevonatokhoz. Festékeltávolítókban, lakkokban, kencékben, spray-festékekben, tömítőanyagokban, ragasztókban, mágnesszalagokban, nyomdafestékekben, gyantákban, gyantákban, tisztítóoldatokban és polimerizációhoz használják. Más fogyasztási cikkekben is megtalálható, például háztartási és hobbi cementekben, valamint fa töltőanyagokban. A MEK-et kenőolajok viaszmentesítésére, fémek zsírtalanítására, műbőrök, átlátszó papír és alumíniumfólia gyártásában, valamint kémiai intermedierként és katalizátorként használják. Extrakciós oldószer az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők feldolgozásában. A MEK sebészeti és fogászati ​​berendezések sterilizálására is használható.
A gyártása mellett a MEK környezeti forrásai közé tartoznak a sugárhajtóművek és belső égésű motorok kipufogógázai, valamint az olyan ipari tevékenységek, mint a szén elgázosítása. Jelentős mennyiségben található meg a dohányfüstben. A MEK biológiailag termelődik, és a mikrobiális anyagcsere termékeként azonosították. Megtalálták növényekben, rovarferomonokban és állati szövetekben is, és a MEK valószínűleg a normál emlősök anyagcseréjének kisebb jelentőségű terméke. Normál körülmények között stabil, de hosszabb tárolás során peroxidokat képezhet; ezek robbanásveszélyesek lehetnek.