A propilén -oxid egyfajta fontos kémiai alapanyagok és közbenső termékek, amelyeket széles körben használnak poliéter poliolok, poliészter poliolok, poliuretán, poliészter, lágyítók, felületaktív anyagok és más iparágak előállításában. Jelenleg a propilén -oxid termelése elsősorban háromfélere oszlik: kémiai szintézis, enzim katalitikus szintézis és biológiai fermentáció. A három módszernek megvan a saját jellemzője és alkalmazási körének. Ebben a cikkben elemezzük a propilén -oxid -termelési technológia jelenlegi helyzetét és fejlődési tendenciáját, különös tekintettel a háromféle termelési módszer jellemzőire és előnyeire, és összehasonlítjuk a kínai helyzetet.

Mindenekelőtt a propilén -oxid kémiai szintézis módszere egy hagyományos módszer, amelynek az érett technológia, az egyszerű folyamat és az olcsó költségek előnyei vannak. Hosszú története és széles körű alkalmazási kilátásai vannak. Ezenkívül a kémiai szintézis módszer más fontos kémiai alapanyagok és közbenső termékek, például etilén -oxid, butilén -oxid és sztirol -oxid előállításához is felhasználható. Ennek a módszernek azonban van némi hátránya is. Például a folyamatban alkalmazott katalizátor általában illékony és korrozív, ami károsítja a berendezéseket és a környezetszennyezést. Ezenkívül a termelési folyamatnak sok energiát és vízkészletet kell fogyasztania, ami növeli a termelés költségeit. Ezért ez a módszer nem alkalmas nagyszabású termelésre Kínában.

Másodszor, az enzim katalitikus szintézis módszer egy új módszer, amelyet az utóbbi években fejlesztettek ki. Ez a módszer enzimeket használ katalizátorokként a propilén propilén -oxidtá történő átalakításához. Ennek a módszernek számos előnye van. Például ez a módszer magas konverziós sebességgel és az enzim katalizátor szelektivitásával rendelkezik; Alacsony szennyeződése és kis energiafogyasztása; Ezt enyhe reakciós körülmények között lehet elvégezni; Más fontos kémiai alapanyagokat és közbenső termékeket is előállíthat a katalizátorok megváltoztatásával. Ezenkívül ez a módszer biológiailag lebontható, nem mérgező vegyületeket használ reakcióoldószerekként vagy oldószermentes körülményeket a fenntartható működéshez, csökkent környezeti hatás mellett. Noha ennek a módszernek számos előnye van, még mindig vannak olyan problémák, amelyeket meg kell oldani. Például az enzim katalizátor ára magas, ami növeli a termelés költségeit; Az enzim katalizátora könnyen inaktiválható vagy deaktiválható a reakció folyamatában; Ezenkívül ez a módszer a jelenlegi szakaszban még mindig a laboratóriumi szakaszban van. Ezért ezt a módszert több kutatásra és fejlesztésre van szükség ezeknek a problémáknak a megoldásához, mielőtt alkalmazni lehet az ipari termelésre.

Végül, a biológiai fermentációs módszer szintén új módszer, amelyet az utóbbi években fejlesztettek ki. Ez a módszer mikroorganizmusokat használ katalizátorokként a propilén propilén -oxidmá alakításához. Ennek a módszernek számos előnye van. Például ez a módszer megújuló erőforrásokat, például mezőgazdasági hulladékot használhat nyersanyagként; Alacsony szennyeződése és kis energiafogyasztása; Ezt enyhe reakciós körülmények között lehet elvégezni; A mikroorganizmusok megváltoztatásával más fontos kémiai alapanyagokat és közbenső termékeket is előállíthat. Ezenkívül ez a módszer biológiailag lebontható, nem mérgező vegyületeket használ reakcióoldószerekként vagy oldószermentes körülményeket a fenntartható működéshez, csökkent környezeti hatás mellett. Noha ennek a módszernek számos előnye van, még mindig vannak olyan problémák, amelyeket meg kell oldani. Például a mikroorganizmus -katalizátort ki kell választani és átvizsgálni; A mikroorganizmus -katalizátor konverziós aránya és szelektivitása viszonylag alacsony; tovább kell vizsgálni, hogyan lehet szabályozni a folyamatparamétereket a stabil működés és a magas termelési hatékonyság biztosítása érdekében; Ennek a módszernek több kutatásra és fejlesztésre van szüksége, mielőtt alkalmazni lehet az ipari termelési szakaszra.

Összegezve, bár a kémiai szintézis módszernek hosszú története és széles körű alkalmazási kilátásai vannak, van néhány problémája, például a szennyezés és a magas energiafogyasztás. Az enzim katalitikus szintézis módszere és a biológiai fermentációs módszer új módszerek alacsony szennyezéssel és kis energiafogyasztással, ám még mindig szükségük van további kutatásokra és fejlesztésre, mielőtt alkalmazhatók az ipari termelési szakaszra. Ezenkívül a propilén-oxid nagyszabású termelésének elérése érdekében Kínában a jövőben erősítenünk kell a K + F beruházásokat ezekben a módszerekben, hogy jobb gazdasági hatékonysággal és alkalmazási kilátásokkal rendelkezzenek, mielőtt a nagyszabású termelés megvalósul.