Az MMA, röviden metil-metakrilát, fontos alapanyag a polimetil-metakrilát (PMMA), más néven akril előállításához. A PMMA iparági alkalmazkodásának fejlődésével az MMA iparági lánc fejlődése visszaesett. A felmérés szerint az MMA három fő gyártási folyamata létezik: az aceton-cianohidrin módszer (ACH módszer), az etilén-karbonilezési módszer és az izobutilén-oxidációs módszer (C4 módszer). Jelenleg az ACH és a C4 módszert főként a kínai termelési vállalatok használják, és nincs ipari termelési egység az etilén-karbonilezési módszerhez.

Az MMA értéklánccal kapcsolatos tanulmányunk a fenti három termelési folyamatot, illetve a főbb PMMA árhalót elemzi.

1. ábra Az MMA iparági lánc folyamatábrája különböző folyamatokkal (Fotó forrása: Vegyipar)

I. iparági lánc: ACH módszer MMA értéklánc
Az ACH-módszerrel előállított MMA előállítási folyamatában a fő nyersanyagok az aceton és a hidrogén-cianid, ahol a hidrogén-cianid az akrilnitril melléktermékeként, valamint a metanol segédanyagaként keletkezik, ezért az ipar általában az acetont, az akrilnitrilt és a metanolt használja költségként a nyersanyagok összetételének kiszámításához. Ezek közül 0,69 tonna acetont, 0,32 tonna akrilnitrilt és 0,35 tonna metanolt számítanak egységnyi fogyasztásként. Az ACH-módszerrel előállított MMA költségösszetételében az aceton költsége teszi ki a legnagyobb arányt, ezt követi az akrilnitril melléktermékeként keletkező hidrogén-cianid, a metanol pedig a legkisebb arányt.

Az aceton, metanol és akrilnitril árkorrelációs vizsgálata az elmúlt három évben azt mutatta, hogy az ACH-módszerrel előállított MMA korrelációja az acetonnal körülbelül 19%, a metanollal körülbelül 57%, az akrilnitrillel pedig körülbelül 18%. Látható, hogy eltérés van e kettő és az MMA költséghányadosa között, ahol az aceton MMA költségének magas részesedése nem tükröződik az ACH-módszerrel előállított MMA áringadozásában, míg a metanol áringadozása nagyobb hatással van az MMA árára, mint az acetoné.

A metanol költséghányada azonban csak körülbelül 7%, az acetoné pedig körülbelül 26%. Az MMA értékláncának vizsgálatához fontosabb az aceton költségváltozásainak vizsgálata.

Összességében az ACH MMA értéklánca főként az aceton és a metanol áringadozásaiból fakad, amelyek közül az acetonnak van a legnagyobb hatása az MMA értékére.

Iparági lánc II: C4 módszer MMA értéklánc

A C4 módszerű MMA értékláncában a nyersanyagok az izobutilén és a metanol, amelyek közül az izobutilén egy nagy tisztaságú izobutilén termék, amely az MTBE krakkolási gyártásából származik. A metanol pedig egy ipari metanol termék, amely a széntermelésből származik.

A C4 MMA költségösszetétele szerint az izobutén változó költségű egységfogyasztása 0,82, a metanolé pedig 0,35. A gyártástechnológia fejlődésével az egységfogyasztás az iparágban 0,8-ra csökkent, ami bizonyos mértékig csökkentette a C4 MMA költségét. A többi fix költség, mint például a víz-, villany- és gázköltségek, a pénzügyi költségek, a szennyvízkezelés költségei és egyéb.

Ebben a nagy tisztaságú izobutilén részesedése az MMA költségéből körülbelül 58%, a metanol részesedése pedig az MMA költségéből körülbelül 6%. Látható, hogy az izobutén a legnagyobb változó költség a C4 MMA-ban, ahol az izobutén áringadozása óriási hatással van a C4 MMA költségére.

A nagy tisztaságú izobutén értéklánc-hatása az MTBE áringadozására vezethető vissza, amely 1,57 egységnyi fogyasztást tesz ki, és a nagy tisztaságú izobutén költségének több mint 80%-át teszi ki. Az MTBE költsége viszont a metanolból és a C4 előéterből származik, ahol a C4 előéter összetétele az értéklánc alapanyagához köthető.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a nagy tisztaságú izobutén előállítható terc-butanol dehidratálásával, és egyes vállalatok a terc-butanolt használják az MMA költségszámításának alapjául, és a terc-butanol egységnyi fogyasztása 1,52. A terc-butanol 6200 jüan/tonna számítása szerint a terc-butanol az MMA költségének körülbelül 70%-át teszi ki, ami nagyobb, mint az izobuténé.

Más szóval, ha a terc-butanol árának összekapcsolását használjuk, a C4 módszer MMA értékláncának ingadozása esetén a terc-butanol befolyása nagyobb, mint az izobuténé.

Összefoglalva, a C4 MMA-ban az értékingadozás befolyásoló súlyát magastól alacsonyig rangsoroljuk: terc-butanol, izobutén, MTBE, metanol, nyersolaj.

III. iparági lánc: Etilén-karbonilezés MMA értéklánc

Kínában nincs iparilag előállított etilén-karbonilezéssel előállított MMA, így az értékingadozás hatását a tényleges ipari termelés alapján nem lehet találgatni. Az etilén-karbonilezés során felhasznált etilén egységnyi mennyisége alapján azonban az etilén a fő költséghatás az MMA költségösszetételére, ami több mint 85%-ot tesz ki.

 
Iparági lánc IV: PMMA értéklánc

A PMMA, mint az MMA fő downstream terméke, az MMA éves fogyasztásának több mint 70%-át teszi ki.

A PMMA értéklánc-összetétele szerint, amelyben az MMA fogyasztási egysége 0,93, az MMA számítási értéke 13 400 jüan/tonna, a PMMA számítási értéke pedig 15 800 jüan/tonna, az MMA változó költsége a PMMA-ban körülbelül 79%-ot tesz ki, ami viszonylag magas százalék.

Más szóval, az MMA áringadozása erősen befolyásolja a PMMA értékének ingadozását, ami egy erős korrelációs hatás. Az elmúlt három évben a kettő közötti áringadozás korrelációja szerint a kettő közötti korreláció több mint 82%, ami az erős korreláció hatásához tartozik. Ezért az MMA áringadozása nagy valószínűséggel a PMMA árának ugyanabba az irányba történő ingadozását okozza.