Az MMA, teljes nevén metil-metakrilát, fontos nyersanyag a polimetil-metakrilát (PMMA) előállításához, amelyet akrilnak is neveznek. A PMMA iparági alkalmazkodásának fejlődésével az MMA iparági lánc fejlődése visszaszorult. A felmérés szerint az MMA három fő előállítási eljárása létezik, ezek az aceton-cianohidrin módszer (ACH módszer), az etilén-karbonilezési módszer és az izobutilén oxidációs módszer (C4 módszer). Jelenleg az ACH-módszert és a C4-módszert főleg a kínai termelő vállalatok használják, és nincs ipari termelőegység az etilén-karbonilezési módszerhez.

Az MMA értékláncról szóló tanulmányunk a fenti három termelési folyamatot, illetve a fő downstream PMMA árgörbéjét elemzi.

1. ábra Az MMA ipari lánc folyamatábrája különböző folyamatokkal (Fotó forrása: Vegyipar)

Ipari lánc I: ACH módszer MMA értéklánc
Az ACH-módszer MMA gyártási folyamatában a fő nyersanyagok az aceton és a hidrogén-cianid, ahol a hidrogén-cianid az akrilnitril mellékterméke, valamint a metanol segédanyaga keletkezik, így az ipar általában acetont, akrilnitrilt és metanolt használ költségként az nyersanyagok összetétele. Közülük 0,69 tonna aceton és 0,32 tonna akrilnitril és 0,35 tonna metanol fajlagos felhasználással számolunk. Az ACH módszer MMA költségösszetételében az aceton költség teszi ki a legnagyobb részt, ezt követi az akrilnitril melléktermékeként előállított hidrogén-cianid, a legkisebb arányban pedig a metanol.

Az aceton, metanol és akrilnitril elmúlt három évben végzett árkorrelációs tesztje szerint az ACH-módszeres MMA és az aceton közötti korreláció 19%, a metanolé 57%, az akrilnitril szerint pedig 18% körüli. Látható, hogy ez és az MMA költségrészesedése között rés van, ahol az aceton magas aránya az MMA költségében nem tükröződik az ACH módszer MMA áringadozásaira gyakorolt ​​áringadozásában, míg az áringadozások A metanol nagyobb hatással van az MMA árára, mint az aceton.

A metanol költséghányada azonban csak körülbelül 7%, az aceton költséghányada pedig körülbelül 26%. Az MMA értékláncának vizsgálatához fontosabb az aceton költségváltozásának vizsgálata.

Összességében az ACH MMA értékláncát elsősorban az aceton és a metanol költségingadozása adja, amelyek közül az aceton a legnagyobb hatással az MMA értékére.

Ipari lánc II: C4 módszer MMA értéklánc

A C4 módszerrel működő MMA értékláncához alapanyaga az izobutilén és a metanol, amelyek közül az izobutilén egy nagy tisztaságú izobutilén termék, amely MTBE krakkolásból származik. A metanol pedig egy ipari metanoltermék, amely széntermelésből származik.

A C4 MMA költségösszetétele szerint a változó költségű izobutén egységnyi felhasználás 0,82, a metanol 0,35. A gyártástechnológiában mindenki fejlődésével az iparban 0,8-ra csökkent az egységnyi fogyasztás, ami bizonyos mértékig csökkentette a C4 MMA költségét. A többi fix költség, például víz-, villany- és gázköltség, pénzügyi költségek, szennyvízkezelési költségek és egyebek.

Ebben a nagy tisztaságú izobutilén részesedése az MMA költségében körülbelül 58%, a metanol részesedése az MMA költségében körülbelül 6%. Látható, hogy az izobutén a legnagyobb változó költség a C4 MMA-ban, ahol az izobutén áringadozása óriási hatással van a C4 MMA költségére.

A nagy tisztaságú izobutén értékláncának hatása az MTBE áringadozására vezethető vissza, amely 1,57 egységnyi fogyasztást fogyaszt, és a nagy tisztaságú izobutén költségének több mint 80%-át teszi ki. Az MTBE költsége viszont a metanolból és a C4 pre-éterből származik, ahol a pre-éter C4 összetétele az értéklánc alapanyagához köthető.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy nagy tisztaságú izobutén terc-butanol dehidratálással állítható elő, és egyes vállalkozások terc-butanolt használnak az MMA költségszámításának alapjául, és az egységnyi terc-butanol felhasználása 1,52. A terc-butanol 6200 jüan/tonna számítása szerint a terc-butanol az MMA költségének körülbelül 70%-át teszi ki, ami nagyobb, mint az izobutén.

Más szóval, ha a terc-butanol árkapcsolatát, a C4 módszer MMA értékláncának ingadozását alkalmazzuk, a terc-butanol befolyási súlya nagyobb, mint az izobuténé.

Összefoglalva, a C4 MMA-ban az értékingadozás befolyásoló súlya magastól alacsonyig van rangsorolva: terc-butanol, izobutén, MTBE, metanol, nyersolaj.

Ipari lánc III: Etilén-karbonilezés MMA értéklánc

Kínában nincs ipari termelési eset az MMA-nak etilén-karbonilezéssel, így az értékingadozás hatását a tényleges ipari termelés nem tudja feltételezni. Az etilén-karbonilezés során felhasznált etilén egységnyi mennyisége szerint azonban ennek a folyamatnak az MMA költségösszetételére az etilén a fő költséghatás, amely több mint 85%.

 
IV. iparági lánc: PMMA értéklánc

A PMMA, mint az MMA fő downstream terméke, az MMA éves fogyasztásának több mint 70%-át teszi ki.

A PMMA értéklánc-összetétele szerint, amelyben az MMA fogyasztási egységnyi fogyasztása 0,93, az MMA 13 400 jüan/tonna, a PMMA pedig 15 800 jüan/tonna szerint van kiszámítva, az MMA változó költsége a PMMA-ban kb. 79%, ami viszonylag magas százalék.

Más szóval, az MMA áringadozása erősen befolyásolja a PMMA értékingadozását, ami erős korrelációs hatás. A kettő elmúlt három év áringadozásának korrelációja szerint a kettő közötti korreláció több mint 82%, ami az erős korreláció hatásához tartozik. Ezért az MMA áringadozása nagy valószínűséggel a PMMA azonos irányú áringadozását fogja okozni.