Acetonszíntelen, átlátszó folyadék, éles és irritáló szaggal. Ez egy gyúlékony és illékony szerves oldószer, amelyet széles körben használnak az iparban, az orvostudományban és a mindennapi életben. Ebben a cikkben az aceton azonosítási módszereit vizsgáljuk meg.

1. Vizuális azonosítás

A vizuális azonosítás az egyik legegyszerűbb módszer az aceton azonosítására. A tiszta aceton színtelen és átlátszó folyadék, szennyeződés vagy üledék nélkül. Ha úgy találja, hogy az oldat sárgás vagy zavaros, ez azt jelzi, hogy az oldatban szennyeződések vagy üledékek vannak.

2. Infravörös spektrum azonosítása

Az infravörös spektrum azonosítása általános módszer a szerves vegyületek alkotóelemeinek azonosítására. A különböző szerves vegyületek eltérő infravörös spektrumokkal rendelkeznek, amelyek felhasználhatók az azonosítás alapjául. A tiszta acetonnak jellemző abszorpciós csúcsa van 1735 cm-1-nél az infravörös spektrumban, amely a ketoncsoport karbonil-nyújtó rezgési csúcsa. Ha más vegyületek jelennek meg a mintában, akkor megváltozik az abszorpciós csúcs helyzete vagy az új abszorpciós csúcsok megjelenése. Ezért az infravörös spektrum azonosítása felhasználható az aceton azonosítására és megkülönböztetésére más vegyületektől.

3. Gázkromatográfiás azonosítás

A gázkromatográfia egy módszer az illékony szerves vegyületek elválasztására és elemzésére. Használható a komplex keverékek összetevőinek elválasztására és elemzésére, valamint az egyes komponensek tartalmának felismerésére. A tiszta aceton specifikus kromatográfiás csúcsa van a gázkromatogramban, körülbelül 1,8 perc retenciós idővel. Ha más vegyületek jelennek meg a mintában, az aceton retenciós idejében vagy az új kromatográfiás csúcsok megjelenésében megváltozik. Ezért a gázkromatográfia felhasználható az aceton azonosítására és megkülönböztetésére más vegyületektől.

4. Tömegspektrometria azonosítása

A tömegspektrometria egy módszer a szerves vegyületek azonosítására, ha nagy energiájú elektronnyaláb-besugárzás alatt nagy vákuum állapotban ionizáló mintákkal, majd az ionizált mintamolekulákat tömegspektrográfiával detektálják. Minden szerves vegyületnek egyedi tömegspektruma van, amely felhasználható az azonosítás alapjául. A tiszta acetonnak jellegzetes tömegspektrumcsúcsja van, m/z = 43 -nál, amely az aceton molekuláris ioncsúcsa. Ha más vegyületek jelennek meg a mintában, akkor a tömegspektrum csúcspozíciója vagy az új tömegspektrum csúcsok megjelenése megváltozik. Ezért a tömegspektrometria felhasználható az aceton azonosítására és megkülönböztetésére más vegyületektől.

Összefoglalva: a vizuális azonosítás, az infravörös spektrum azonosítás, a gázkromatográfiás azonosítás és a tömegspektrometria azonosítása felhasználható az aceton azonosítására. Ezek a módszerek azonban szakmai berendezéseket és műszaki működést igényelnek, ezért ajánlott, hogy használjon szakmai tesztelő intézményeket az azonosításhoz.